Kezdek azzal a sanda gyanúval élni, miszerint az én nem beszélőnek titulált kisfiam alaposan hülyére vesz engem. Megjegyzem, leginkább engem. :)
Mostanában egyre többször bukik le azzal, hogy értelmesen beszél,vagy addig nem mondott szavakat tisztán ejt.
Valamelyik nap Apa fürdette őket, Bence a kádban is, parasztgyerekhez méltó módon traktorral játszik..
Apa beront hozzám, hogy menjek gyorsan, a gyerek mondja, hogy traktor! Megyek, Apa próbálná prezentálni újabb tudományunkat. A párbeszéd kettőjük között a következő:
Apa: Bence, mondd, hogy traktor!
Bence: Autó!
Apa: Neem, mi ez?
Bence: Autó!
Apa: Naa, mondd, hogy traktor!
Bence: (teljesen ártatlan és értetlen képpel): Ez egy autó!
Ahogy eltűntem az ajtóból, és nem látott, hallom, hogy közli a gyerek, hogy traktor.....:)
Tegnap sokáig voltam a konyhában, sütöttem, főztem, és este fél 9-re készültem el a mai ebéddel.
Kiszedtem Norbinak egy dobozba, amit ma vitt magával, de még meleg volt, így hűlt a pulton. Jött Bence, felkéredzkedett, mert mindig meg kell néznie, mi készül. Meglátta a krumplipürét a pipicombbal és fasírttal, majd lazán közölte, hogy " ez jó lesz", mintegy jelezve, hogy nem sértődne meg, ha ehetne belőle leginkább most azonnal...
Vannak új szavaink is:
eső
esik
kakó - kamion
kejé - kerék
kéje - kérem
isz - víz (inni kérek)
buszi (persze szigorúan pöszén, hogy megzabálom :) ) - boci
busz (szintén pöszén)
eete - elment
hoppá
Déda - Dédiék
csijja - csillag
Ezek után, azt hiszem , már senki sem szegezheti nekünk a miért nem beszél kérdést. :)
