Újratöltés- Beiskolázás

Családi nyomásra úrjakezdem a blogírást. Olyan rég csináltam, hogy hirtelen azt sem tudtam, hol kell belépni..:) 

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz,hogy szeptembertől a gyerekeim közül több jár majd iskolába, mint ahány nem...:) Elvileg. 

Persze, még október van, és hová aggódok még, de igenis aggaszt a dolog, és folyamatosan dilemmáztam a dolgon nagyon sokáig.A kérdés, hogy érett, vagy sem a fiam  erre a feladatra. Végül odáig jutottam, hogy menjen Bence iskolába. Most sem vagyok biztos abban, hogy jól döntöttem, csak remélni tudom.

A rágódásom oka ugyanis az oviban elvégzett felmérés (diszes vizsgálat, logopédia,Bender teszt). Tudom, hogy a fiam beszédhibás, alig vártuk a logopédiát, ami ugyebár csak nagycsoportos korától "jár", hiszen korábban nem beszélhetünk beszédhibáról, annak ellenére, hogy tudjuk,hogy nagyon is az. 

Aztán jött a Bender teszt, ami szinén nem úgy sikerült neki, ahogyan "kellett volna"
, és itt már elkeseredtem, folyamatosan rágódtam, agyaltam. A sok agyalásban végre  megvilágosodtam, és a következőre jutottam: Szerintem hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy iskolába csak tökéletes gyerekek indulhatnak. Ilyenből, mint tudjuk, kevés van. Valamilyen képesség terén mindenkinél kilóg kicsit a lóláb. Van ,akinek finommotorikában, van, akinek beszédkészségnél vannak fejlesztendő területek. Azt gondoljuk, ha valamiben kicsit is gyengébben teljesít, mint az átlag, akkor már problémás, tanulási zavaros, stb. gyerek lesz belőle. Persze, lehet, de nem egyenesen következik, hogy lesz is. De ezt sulykolják belénk, amit el is hiszünk egy idő után, és elvisszük fejlesztésre, és aggódunk, és azt gondoljuk, hogy meg fog bukni az iskolában. Van olyan gyerek, akinek a kisujjából kijönnek majd az ötösök, és van, aki masszív négyes lesz. A fejlesztett és a nem fejlesztett gyerekekek közül ugyanakkora arányban. Nem lehet mindenki polihisztor. Régen nagy ívben tettek arra, hogy kinek milyen fejlesztés lenne jó, mégsem lett olyan sok degenerált felnőtt a korosztályunkban! Akkor az volt a lényeg, hogy a súly meglegyen, életkor kipipálva, és mehettünk is. Szerintem én sem mehettem volna 6 évesen suliba a mai szempontok szerint :)

Persze van, amikor kell egy kis rásegítés, de nem kellene eleve azt gondolni, aki fejlesztésre jár, az már nem bírna az iskolai terhekkel sem. 

Már én is láttam a gyerekemet, aki majd az iskolában kiközösített lesz, és nem fogja érteni a matekot, hozzá még olvasni sem tud rendesen megtanulni, mert még diszes is lesz. Komolyan, már ott tartottam, hogy kapni fog egy SNI-s minősítést,. Aztán megpróbáltam kívülről nézni,hogy álljunk csak meg...Egy rohadt Bender teszt miatt, és beszédhibája miatt ÉN írom le a fiamat? Na neeee! Lehet, hogy nem lesz kitűnő, és akkor mi van?  Persze ez sem borítékolható, mert itt van Anna,akivel tavaly fejlesztésre jártunk, idén is folytatjuk (finommotorika) , és aki ebben az évben még csak ötösöket hozott haza, a dolgozatai 100%-osak, matekból,olvasásból,énekből dícséretes. Hozzá nem ír szépen. Na bumm. Pedig tavaly el voltam keseredve nála is.

Aztán lehet, hogy Bencével nem lesz ekkora szerencsém, de, hogy nem hülye a fiam csak azért, mert a Bendert eltolta, az tuti :)