2010. február 15., hétfő

Helyzet

Na kérem szépen akkor jelentenék a szobatisztaság ügyünk folyamatáról..
Nem akarom elkiabálni,(aki olvassa gyorsan kopogja is le!),de TALÁN haladunk!
A múlt héten összesen 2 alkalommal volt bepisilés, ezt egyszer az ágyamba prezentálta. A többi esetben 80%-ban én küldöm bilire, 20%-ban pedig SZÓL!
Tetszik neki, hogy egyedül intézheti, fogja magát,bevonul a fürdőbe, viszi Apja Lóerő újságját olvasni, és magára csukja az ajtót :) Aztán kitörli,lehúzza,felöltözik..és kéri a csokit.. Mert, hogy ezzel motiválom végső kétségbeesésemben, ami úgy néz ki beválik :) Kis kocka csoki, oszt jónapot! (Csoki hátulütője, hogy mániákus fogmosó, ahogy édesség kerül a szájába, utána azonnal menni kell sikálni, mert a Manók elviszik a fogait..)
3 alkalommal kaki is volt a bilibe. Hát így állunk mi most.

Fiam pedig átment hisztisbe.. Rájött, hogy mennyire jó buli sétálgatni. Ez persze egyedül nem megy.. Így jön ,addig hisztizik, kapaszkodik, nyúz, amíg nem megyünk kézenfogva pár kört a lakásban. Ilyenkor nagy a mellénye, roppant mód büszke magára, de ahogy abbahagyom, eljátsza a Hattyú halálát, látványosan leborul az ágyra és sír..Aztán jön, kapaszkodik, és ahogy ölbe veszem, máris keresi az ujjam, hogy lóduljunk már neki! Egyedül már egyre többször álldogál, de nincs még mersze elindulni. A derekamnak már annyi, és lassan az idegeimnek is :)

Hát ígytelnek a napjaink.. Bili,örömködés,csoki,fogmosás,kis séta,aztán megint bili, öltöztetés,kis csoki,fogmosás,egy kis séta, végül bili, csoki,fogsika,és esetleg séta...

2010. február 8., hétfő

Készülődünk

Készülődünk az oviba..
Március első hetében kezdjük a beszoktatást..Tegnap átnéztem, hogy mi kell még a leányzónak. Szerencsére nem sok minden, leszámítva, hogy a ruhatárát kinőtte.
Márpedig ruha az kell az óvodába. Tekintve, hogy a szobatisztaság terén némi hiányosságaink vannak, még több ruha kell. Elgondolkoztam, hogy azokba a kis fakkokba, amik a gyerek ruháinak vannak fenntartva, vajon hogy fér bele Annám 5 váltás ruhája?

Aztán az ovi közeledtével egyre inkább stresszelem magam. Hogy milyennek fogják látni idegenek az én lánykámat. Mert nekem tökéletes így, ahogy van. De ha nem anyai szemmel nézek rá, akkor tudom, hogy milyen területen emelkedik ki, s melyek azok, amelyiknél még fejlesztésre szorul.
Emlékszem, amíg nem volt gyerekem, és a suliban egy-egy szülő nem tudta elfogadni, ha valami negatívot mondtunk a gyerekéről, nem értettem. Mert miért baj az, ha mondjuk helyesírásból csak közepes, de matekból vág az esze, mint a penge?
Akkor nem értettem, hát most már kapizsgálom a dolgot :)

Tudom pl, hogy Anna verbális készsége nagyon fejlett. Választékosan beszél, imádja az "irodalmat", verseket mond, meséket hallgat és "olvas". A ritmusérzéke is nagyon jó,szeret táncolni, amikor énekel, annak dallama is van, nem csak botfüllel dudorászik.
A manuális készsége viszont fejlesztésre szorul.Ez az én saram, mert lássuk be, nem vagyok egy Michelangelo, és hát ha én a pálcika figurákat is többszöri nekifutásra tudom lerajzolni, hogyan is tanulhatna tőlem... (Szerintem ha lenne a tanítói diplomához olyan betétlap, hogy rajzot tilos tanítania, hát az enyémbe tuti belerakták volna..).

Szóval én tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal, de nem tudom hogyan fogok reagálni, ha az oviban negatívumot is mondanak Annámról. Mert milyen az, hogy más nem látja a lányomat tökéletesnek? Szerintem az, hát más is lássa annak! Biztosan rosszul fog esni, és lehet, hogy még ellenkezni is akarok majd.. Majd próbálom figyelmeztetni magam, hogy álljon meg a menet, de akkor is az én tökéletes lányomról van szó :)

2010. február 2., kedd

Bence első éve

Most, hogy már tudom hogy kell belinkelni videót, felteszem kicsi fiam videóját :)
video

2010. február 1., hétfő

Kicsi Fiam Keresztanyukájának : Petrának nagyon boldog születésnapot kívánunk!!!
(Ismét egy évvel közelebb a nyugdíj!)

Fáradok...

Tegnap lebontottam a karácsonyfát....
Neem, nem valami másféle vallási csoporthoz tartozunk, nálunk is dec. 24-én jön a Jézuska, csak hát ez a lebontás buli már nem olyan érdekes, mint a díszítés. Pláne, ha 2 gyerekkel 24 órában egyedül van az ember lánya. Na de tegnap Apa nem ment dolgozni, amit be is véstem a naptárba, nehogy elfelejtsem, ilyen is van! Így lekaptam a fát.. :)

Pelusprojekt:
Egyre inkább el vagyok keseredve... Semmi változás nem történik. Ma délig a negyedik garnitúra ruhát adtam Annára, a végén már az öccse cuccaiban flangált, annyira elfogyott minden.
Nem szól, hogy kell neki, nem jelzi, hogy bepisilt, nem is zavarja.
A párbeszédünk minden alkalommal így zajlik:
Én (magamra erőltetve a higgadtságot): Anna hová kell pisilni?
Anna: a vécébe.
Én: És akkor miért nem oda pisilünk? Miért nem szólsz?
Anna: Mert a bugyiba akarok pisilni!

Kész. Erre mit válaszoljon az ember? Teszek még egy próbát pár jó barátom tanácsára. Bemegyek az oviba. Mert, hogy januártól papíron ovisok vagyunk, de a pelus miatt még nem tudom vinni. Bent tudják, hogy nem szobatiszta, a szülőin azt mondták, hogy vigyem oviba, ott rá fog érezni. Hát megpróbálom. Beszélek az óvónénivel, hogy elvállalnák-e így az én húgyos lányomat, hátha a közösség nyomására menni fog. Ha nem, és nekik is szétdurran az agyuk a sok pisitől, akkor jön haza a kisasszony.Ejjj de nehéz ez!!
(Azt azért hozzátenném, mielőtt megint felkerülne a hozzászólásom egy fórumra, és szemét Anyának kiáltanának ki, hogy nem azért vinném oviba, mert ÉN meg akarok szabadulni Annától. Azért vinném, mert napi szintem mondogatja, hogy menni szeretne a gyerekekhez. Tudja mi az az ovi, Anyumnál rengeteget volt oviban, mivel ő óvónő. Ott is ebédelt.Imádta. Na és ott pisilt! Szóval ezért, és nem a magam könnyebbsége miatt..)