2010. január 17., vasárnap

1 éves

Telik az idő!
A december-január eléggé mozgalmas időszak az életünkben.
Nem elég, hogy a Mikulás, a Jézuska ebben a hónapban jön,ekkor van Szilveszter, de az én lánykám a két ünnep közé "beszületett". Aztán, ha már kifújtuk magunkat a bejglihegyek, a sok süti, virsli, lencse után, akkor kezdődhet a játék újra: Bence január 8-án szülinapozik!
Függetlenül a zsúfolt időszaktól, én nagyon élvezem ezt, sosem bírtam az unatkozást, az eseménytelenséget. :)
Ezért, ha lehet, hármaskát is szívesen időzíteném téli időszakra!
Egy kis 1 éves összesítő:
Súlyunk 10800 gramm, 80 cm a hossz, és 5 fogacskával rendelkezünk.
Ezekkel gyönyörűen rágcsál az én Hümikén, a kenyér katonázva nagyon csúszik. A darabos főzelékekkel még hadakozik, valahogy nem tetszik neki a tudat, hogy a dzsúzos mázban darabos izék is vannak. Na de sebaj, próbálkozunk, gondolom nem turmixolt marhapörit eszik majd az esküvőjén...
A beszéd nem az erőssége. Pontosabban nézőpont kérdése a dolog, mert hát ugye mit is tart egy felnőtt beszédnek? Nos, ha felnőtt szemszögből nézem a dolgokat, azt mondom, ez a gyerek ugyan nem beszél! Ha viszont "leereszkedem" az ő szintjére, akkor azt kell mondanom: ennek a gyereknek be nem áll a szája! Amióta napközben nincs cumi ,folyamatosan mondja, gagyarászik, amit mi ugyan nem értünk, de ez a felnőttek szegénységi bizonyítványa..
Azért van pár felismerhető szava, persze nem éppen tudatosan: baba,mama,papa.
Nagy érdeklődést mutat a fényforrások iránt. A lámpát gond nélkül megmutatja, ha mi nem találnánk. A dolog hátulütője az, hogy gyakorlatilag bármelyik tárgyra rákérdezünk (hol van az asztal?) ő akor is a lámpát mutatja nekünk. :)
Gondolom , csak annyit érzékelt a dologból, ha azt a világító izét megmutatom szülőanyámnak, akkor folyton vigyorog, meg tapsol, hát legyen meg az öröme, rajtam ne múljon!
A mozgás terén viszont nem szégyenkezhetünk! Mint egy kis perpetum mobile, reggeltől estig jön- megy, mint akinek rettentően fontos dolga van! Áll, kapaszkodva lépeget, bútortól bútorig közlekedik szintén kapaszkodva.
Kár, hogy nincs "nyüzsgő gyerek pelenkázása" címmel olimpiai sportág, mert azon én jó eséllyel pályázhatnám meg a dobogós helyet!
Figyelmes kisfiú, szeret vizsgálódni. A formaberakó csigába egyedül belehelyezi a formákat, építőjáték elemeket egymásra helyez.
Egyébiránt kicsi fiam nagyon Anyás, kapaszkodik, bújik, harap, vetődik.
A nővérkét imádja, együtt játszanak, hozzá is bújik.
Mivel már nagyfiú, ezért kilakoltattuk a szobánkból, így most Annával osztozkodnak, amit meglepően jól tűrnek. Mindkettő jobban alszik, és nem zavarják egymást!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése