Készülődünk

Készülődünk az oviba..
Március első hetében kezdjük a beszoktatást..Tegnap átnéztem, hogy mi kell még a leányzónak. Szerencsére nem sok minden, leszámítva, hogy a ruhatárát kinőtte.
Márpedig ruha az kell az óvodába. Tekintve, hogy a szobatisztaság terén némi hiányosságaink vannak, még több ruha kell. Elgondolkoztam, hogy azokba a kis fakkokba, amik a gyerek ruháinak vannak fenntartva, vajon hogy fér bele Annám 5 váltás ruhája?

Aztán az ovi közeledtével egyre inkább stresszelem magam. Hogy milyennek fogják látni idegenek az én lánykámat. Mert nekem tökéletes így, ahogy van. De ha nem anyai szemmel nézek rá, akkor tudom, hogy milyen területen emelkedik ki, s melyek azok, amelyiknél még fejlesztésre szorul.
Emlékszem, amíg nem volt gyerekem, és a suliban egy-egy szülő nem tudta elfogadni, ha valami negatívot mondtunk a gyerekéről, nem értettem. Mert miért baj az, ha mondjuk helyesírásból csak közepes, de matekból vág az esze, mint a penge?
Akkor nem értettem, hát most már kapizsgálom a dolgot :)

Tudom pl, hogy Anna verbális készsége nagyon fejlett. Választékosan beszél, imádja az "irodalmat", verseket mond, meséket hallgat és "olvas". A ritmusérzéke is nagyon jó,szeret táncolni, amikor énekel, annak dallama is van, nem csak botfüllel dudorászik.
A manuális készsége viszont fejlesztésre szorul.Ez az én saram, mert lássuk be, nem vagyok egy Michelangelo, és hát ha én a pálcika figurákat is többszöri nekifutásra tudom lerajzolni, hogyan is tanulhatna tőlem... (Szerintem ha lenne a tanítói diplomához olyan betétlap, hogy rajzot tilos tanítania, hát az enyémbe tuti belerakták volna..).

Szóval én tisztában vagyok ezekkel a dolgokkal, de nem tudom hogyan fogok reagálni, ha az oviban negatívumot is mondanak Annámról. Mert milyen az, hogy más nem látja a lányomat tökéletesnek? Szerintem az, hát más is lássa annak! Biztosan rosszul fog esni, és lehet, hogy még ellenkezni is akarok majd.. Majd próbálom figyelmeztetni magam, hogy álljon meg a menet, de akkor is az én tökéletes lányomról van szó :)