Motorozás

Hallgattunk Katusra, és megelégelve, hogy a reggeli kihagyása miatt otthon kell várnunk az ebédidőt, elindultunk sétálni egyet, táskámban egy kiflivel, és vízzel :)

Persze ez nem ilyen lazán ment, mert mindent észben tartó Anyuka először a kiflit felejtette fenn. Aztán a pufi mellényt, amire,mint később kiderült, nem is volt szükség. Majd, miután Bence már tajtékzott a babakocsiban, a motorért is vissza kellett jönni..Végül is fő, hogy a gyereket nem felejtettem itthon...

Elmentünk az ovi melletti parkba,vittük Anna motorját, gondoltam, hadd motorozzon egyet Bencus, úgyis mindig csorgatja a nyálát, ha parkban motorozó gyerekeket lát.

Kivettem a babakocsiból, odatettem a motort elé, és mire elraktam a pufimellényt, a fiamnak már csak a kondenzcsíkját láttam...

Azonnal éreztem, hogy sikerült frenetikus programot kitalálnom magunknak... Mint az őrült, rohantam utána babakocsistul, majd a babakocsit letaszítottam  egy biztonságosnak tűnő helyre (futás közben nehéz ezt felmérni), és kétségbeesett fejjel rohantam a motorral 100-zal döngető fiam után. Egy idő után rájöttem, hogy nem a legjobb a kétségbeesett fejem, mert az egész park azt gondolja : "Na a hülye kijött ide, és még a fiára sem tud vigyázni!"

Ezek után mosolygó fejjel rohantam utána, hadd higgyék azt, hogy eleve Coopert futni támadt kedvem..

Aztán ,mikor rájöttem, hogy a fiam nem csak rettenetesen gyors, de stabil ,és ügyes is ,elkezdtem én is élvezni a dolgot :)

A park dimbes-dombos,de klassz kis járdákkal tele..

Bence komótosan (önmagához képest) feltepert a dombra,majd megnézte az emlékművet, visszafordult, és onnan aztán elszabadult a pokol. Az enyhe lejtőn, mint a Vad motoros, száguldott, én futottam mellette ,hogy elkapjam, ha borulna. Ő persze azt hitte, hogy versenyzünk,ezért ő még inkább gyorsított, én sprintre kapcsoltam, és a végén befékeztem a gyereket,aki azzal a lendülettel száguldott tovább Közben visított és kacagott hangosan.Egy-egy ilyen lefelé száguldás olyan 80 méteres táv. Hihetetlen gyorsan suhant a motorral!

Dombon felfelé szusszantam egyet,aztán ismét...

Így ment ez jó 10-szer, a 7. alkalomnál már éreztem, hogy ég a zsír... 

Mindezt olyan cipőben adtam elő, ami a világ legkényelmesebb cipője lenne, ha nem törné a lábam.  De  baromira töri, én viszont elhatároztam ,hogy bejáratom. Hát jól befuttattam...:)

A 10. ilyen körünk után Bence leszállt a motorról,és önként beleült a babakocsiba. Egy hiszti megspórolva :)

Hazafelé Annáé volt a motor, Bence ezt nem vette jó néven.Aztán a házba érve levágta a drámát, mert ő még motorozni szeretett volna, így a 3 kabáttal, táskával,kisautóval, együtt felcipeltem őt is. Majd visszacipeltem, mert a kulcsot lenn felejtettem...

Itthon lezárta a kirándulásunkat, egy földön fetrengős, tüntetős hisztivel,mert hát a motorhoz akart menni.... :)

Jó kis délelőtt volt! Elmehet a fenébe a Zumba fitness,meg Norbi az ápdétjével, és a 90 napos !  Kismotort,gyereket,nagy teret! :)

Befeküdt az ajtóba mérgében..

Itt meglátta, hogy fényképezem, közben mondta, hogy NE!