Újra...

Nem írtam már rég óta egy bejegyzést sem. Már azon gondolkoztam ,hogy most jegeltetem is kicsit az oldalt, amikor egy problémánk kapcsán rájöttem, hogy mennyire jó, hogy anno mégis írtam, most vissza tudok keresni olyan eseményeket, amikre nagyon fontos lenne emlékezni. Na de erről majd később, szépen sorjában..

Úgyhogy úgy döntöttem, mégis csak bejegyzek magamnak, amilyen szita az agyam, legalább legyen emlék arról, mikor mi is történt velünk.

Mivel régóta nem említettem egyik gyereket sem, így összefoglalok, illetve mostani helyzetjelnetést teszek...

Anna:

6 éves nagylány. Tényleg nagy, csak ámulok, mekkorát nőtt a szó szoros és átvitt értelmében is. Igazi nőci, a csajos cuccok, a sminkek, a csili-vili ruhák foglalkoztatják. Na és persze a pónik. Meg a Barbie-k... Órákat el tud játszani velük szerepjátékozik, történeteket ad elő velük. Az Óvónők szerint gyönyörűen játszik, ismeri és tartja a szabályokat, nem kerül konfliktusba a játékok során, nem agresszív, és ez nagyon sokat elmond az ő kis személyiségéről.

A testvéreit nagyon szereti. Bencével cinkostársak, együtt játszanak, legyen az pónizás, vagy autózás, építés. Nem mondom, vannak konfliktusaik, de megoldják (néha a segítségemmel). 

Somával szemben nagyon Anyáskodó, beszélget hozzá, vigyáz rá, simogatja.

Készül az iskolába, szerencsére nem kell semmi féle fejlesztésre járnia, úgy,ahogy van iskolaérettnek nyilvánították.. 

Nekem azért van kis félelmem a sulival kapcsolatban. Nagyon várja, tudom, hogy szeretni fog járni, csak az a szétszórtság ne lenne...Lassú, ábrándos, elhagy dolgokat, széthagyja a holmijait...Pont, mint az Anyja ennyi idősen...:) Tudom ,hogy be fog érni, de sok problémája lehet ezzel az iskolában..

Ugyanakkor választékosan, gazdag szókinccsel beszél, tájékozott, és imád számolni. Fejben összead, a kivonás is megy neki, a szorzótábla után érdeklődik. Érdekes, a betűk annyira nem érdeklik, a számok viszont nagyon!

Simulékony, könnyen kezelhető csajszi, lehet vele kompromisszumokat kötni, és jókat beszélgetni. Jó humorérzéke van. A három gyerek közül ő a legkönnyebben kezelhető - pillanatnyilag . (Nem tudom, majd 10 év múlva is ugyanezt mondom-e..:) )

 

Bence:

Hol is kezdjem...:) Bence, az Bence....4 éves, ovis lett ,Anna csoportjában a kiscsoportosok viszontagságos életét éli.  Igazi fiúhoz méltón továbbra is autó mániás. Az újabb szerelme viszont a Lego, és az építő kockák. Gyönyörű, és bonyolult épületeket épít, az Óvónénik el vannak ájulva tőle. Nagyon precízen rakosgatja az elemeket egymásra, és nagyon zokon tudja venni, amikor el kell pakolni az ő kis alkotását.

Alapjában véve mindent zokon vesz... Ami azt jelenti, hogy hisztizik. Sokszor. Sokmindenért. Kenterbe veri a lányokat, hiába beszél neki az ember, meg sem hallgatja, máris elkezd magas C-n sírni, bár mostmár legalább a földön fetrengésről leállítottuk. Bevált a szobájába küldés. Bemegy, és,amikor abbahagyta a sírást, akkor jöhet ki. Már mondanom sem kell neki, beküldjük, és jön ki magától, hogy befejeztem a sírást..:)

Nagyon vidám, bohóc kisfiú, folyamatosan pörög, és be nem áll a szája. Jólelkű, hatalmas szerett van benne.

A nagy pörgése viszont néha idegesíti az embert, vagy legalább is lefárasztja, pláne este, amikor már mindenki fáradt, csak ő nem. 

Nem könnyű eset, de nagyon szeretni való, és nagyon jól tudja, hogy lehet az ujja köré csavarni az embert. :)

Foglalkoztatják a kazánok, a csatornák, ezek kardinális kérdések, bárhová megyünk, meg kell néznünk , kinek  milyen kazánja és csatornája van. :)

Nagyon beszari kisfiú, olyan dolgoktól fél, amire nem is számítanánk (pl. templom....)

A változásokat nehezen tűri, szereti és ragaszkodik a megszokott dolgaihoz. A végletek embere, nagyon neki tud keseredni, ugyanakkor nagyon tud örülni dolgoknak. :)

Annát nagyon szereti, felnéz rá, utánozza. Somát szintén, bár a szeretetét és a finom mozdulatokat nem tudja még koordinálni, így gyakran szólni kell neki, hogy óvatosabban szeretgesse, de a lényeg, hogy sosem bántja. Testvérféltékenységnek nyoma sincs, pedig nála aggódtunk ezért kicsit.

A beszéd még mindig gond nála, (ennek kapcsán kezdtem el visszakeresni dolgokat), de ez majd egy külön fejezetet érdemel, erről később írok.

Soma:
Kis diktátor. Olyannyira, hogy ezt a bejegyzést is félbe kell szakítanom ,mert megszűnt a folyamatos szemkontakt vele....

Szóval Soma az a tipusú baba, akire meg kell érni. Korban és tapasztalatban egyaránt. Ha anno 26 évesen kaptam volna egy Soma tipusú Annát,akkor könnyen lehet ,hogy nem, hogy három, de két gyerekünk sem lett volna. mert a filmekben ,könyvekben nem ilyen babákról esik szó. 

Soma ugyanis "kontaktbaba". Én így hívom (lehet, hogy ezzel most új szót teremtettem? ). Ez azt jelenti, hogy folyamatos kontaktust igényel. Leginkább testkontaktust, de , ha valamilyen csoda folytán mégsem kell kézben tartani,akkor is hozzá kell beszélni, közben ránézni. Ha ez megszűnik, máris hangos kiablálással adja a tudtunkra, hogy itt van, és tessék már rá figyelni! Ami így harmadiknak érkezve nem éppen a lehető legjobban teljesíthető kívánság... :)

Megtanultam fél kézzel enni, kendővel felkötve vasalni, fogat mosni, teregetni, mert kell neki a közelségem. 

Szerencsére sokat változott már, egyre többet elvan a járókában, pihenőszékben, persze mindezt úgy, ha látótávolságon belül vagyok. 

Ha fáradt, megragadja a kezem, és kapaszkodik, vagy fúrja az arcát a mellkasomba. 

Amikor csak vele foglalkozunk, akkor borzasztóan vidám, mosolyog, kacag. Egyéb esetekben alszik. Vagy kiabál..

Ha ő lett volna az első gyerkünk, kétségbe estem volna, most viszont nem bánom. :) Cipelem a fenekét (persze rokonság szerint el van kapatva, de komolyan, próbáljon már valaki nyugodtan ebédelni egy szomszéd szobában üvöltő gyerek mellett! Én nem tudok..) Szóval cipelem, és próbálok türelmes leni hozzá, mert Ő az utolsó babám. Tudom ,hogym ilyen gyorsan telik az idő, és 1 év múlva már mennyire nem a nehézségek maradnak meg bennem, hanem a szép dolgok hogy fognak hiányozni! 

Egyébként, csak, hogy adatokat is írjak:

4  hósan 7 kiló fölött van, 69 cm. Pontosan karácsonykor hasra fordult, tegnap pedig hasról hátra is tudja a mutatványt. A játékait megfogja, pakolja, nagyon érdeklődő. Gőgicsél, berreg. Ja és GYÖNYÖRŰ! :)