Hol is kezdjem?
Annával 3 hetes harc után sikerült jóbarátunkká tenni a bilit! Nehéz menet volt, de végül én kerültem ki győztesen! Még mindig inkább én küldöm bilire, mint, hogy ő szólna, de nem érdekel, ez már nagy haladás nálunk! Baleset másfél hét alatt egyszer volt.
Voltunk ünnepelni is 2 hete: a fórumos csajokkal és babákkal közösen szülinapoztunk, végre mindenki betöltötte az 1 évet! (Mi már régebb óta, a legkisebbek még frissen :) )
Múlt héten jött a feketeleves: Benyaltuk azt a bizonyos 3 napos lázat. Hogy milyen egy köcsög betegség az! Szegény Bence tiszta láz volt, semmi sem vitte le 38.5 alá a lázát, éjszaka vergődött, nappal az én egyszer alvó fiam háromszor is aludt. Aztán jöttek a kiütések, és ezzel együtt nyűgösség. Kemény 2 nap volt, reggel 6-tól este 8 -ig ment a nyafi, kivéve, amikor aludt.. A napirendük azóta is szétesve..
Na de ezen is túlestünk, és eljött Annám életében a nagy nap: óvodás lett!! :)
Az első napon ott maradtam vele az oviban, de minek? Az óvónénik azt hitték, hogy bölcsis volt, olyan könnyen ment a dolog. Aztán másnap, azaz ma már nem is maradtam vele. Azt hiszem nem Anna számára fontos ez a beszoktatósdi, hanem inkább számomra. Olyan nehezen hagytam ott, pedig úgy kellett visszahívnom, hogy legalább egy puszit adjon már!
Tegnap reggel is azt mondta, hogy hiányozni fogsz Anya! mondom neki: Miért hová mégy? Hát oviba! De én is ott leszek! Erre ő: Nem Anya, én egyedül akarok menni a én kis ovimba..Pfff...
Annyira elfáradt az oviban délutánra, hogy hozni kellett hazáig, és 2 és fél órát aludt délután :)
Végezetül pár kép, mivelhogy annyira baromi ügyes vagyok, hogy gőzöm sincs, hogy tudnék szöveg közé képet illeszteni, mindig szétcsúszik...Így ömlesztem..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése