2012. július 30., hétfő

Holtpont

A 7. napon elérkeztünk a holtpontra cseppcsengős cécó tekintetében. Semmi féle pozitív változást nem vettem észre , pedig azt írja a csengő utasítása, hogy napról napra kevesebb pisi megy majd a lepedőre, és több a wc-be! Tudom én, hogy idő, és türelem,de 1 hét alatt legalább annyit elérhettünk volna, hogy felébred, amikor riaszt a csengő!
Azt éreztem, hogy van egy drága csengőnk, ami arra hivatott, hogy engem ébresszen, (Kelj fel, lepedőt kell cserélned, !), de akinek valójában ébrednie kellene ,az magasról tesz rá...Amikor megszólalt a csengő, akkor ÉN pattantam, Anna feküdt az ágyban nyitott szemmel, és úgy gondolta, ha már elindult az a pisi, akkor ne szabjunk neki gátat, hát hadd jöjjön. Semmi sem ment a bilibe, mind a lepedőre, bugyiba. Előrehaladás nulla.  Elszakadt a cérna, és nagyon kellett türtőztetnem magam, hogy szépen beszéljek vele, igazság szerint haragudtam rá, hogy én mindent megteszek, úgy érzem, ő pedig úgy van vele, jó buli ez, itt alhatok Anyámmal, nem fekszem a pisiben, mert Anyám úgyis ébred a csengőre, és szó nélkül áthúzza az ágyneműmet..Kikapcsolni sem nagyon akarta,folyton azt mondta, hogy nem tudja egyedül... Ezt tetézte, amikor elkeseredve mondtam neki, hogy kislányom, ha hallod a csengőt, akkor vissza kell tartani a pisit, és a maradékot csak a bilin kiengedni! Erre megkérdi, hogy: MIÉRT? 
Hát basszus, ezt tárgyaljuk már 2 hete, hogy ez a lényege a csengőnek, hogy ,ha csak 2 csepp is, de a bilibe menjen a pisi! Visszafeküdtünk, én bőgtem az ágybvan csendben, ő aludt szárazon.
Aztán eldöntöttem, hogy befejeztem,nem bírom ezt így, másnap szóltam Apának, hogy állítsa át a csengőt csak zizegősre, nézzük meg, felébred-e rá, ha nem ébred fel rá, akkor tök mindegy, megy át a szobájába, legalább az Öccsét nem ébreszti, majd átmegyek, és megnézem éjszaka, hogy bepisilt-e. 
Kapott még egy napot, amikor nálam alszik,és nem hittem a szememnek! A jelző zizgett ,Anna felébredt rá, pisit tartott, szólt, és ment a bilibe is, lepedő tiszta maradt, bugyi pisis. Másnap ugyanezt megismételte, kicsivel több pisi ment a bilibe, és büszkén közölte, hogy látom, most szólt, ahogy a lényege a csengőnek! Mellesleg egyedül kikapcsolta, és leszedte a csipeszt a bugyiról!
Sosem gondoltam volna, hogy a szimpla zizegő funkcióra jobban ébred, mint a sípolásra! :)  
Most ismét pozitívak vagyunk, ennek ellenére szeptemberben elindulunk a vizsgálatokkal is.

És akkor más valakiról is essen szó....

SOMA:
A 36. hetet tapossuk, és Soma köszöni, de még mindig nagyon aktív. :) Kicsit lassabb már, mint azt megszoktam Tőle, de még így is tud akkorákat tolni rajtam, hogy belefájdul a hasam. :) A három gyerek közül ő a legelevenebb, nem tudom kint majd milyen is lesz, de még egy Bencéhez hasonlót kifogni nem lesz egyszerű :)
CTG-re járok, és a végére azért még megtréfál minket a fiunk, mert eddig mindkét CTG rossz lett. Pontosabban nem túl jó. Az áramlás viszont rendben van, nincs gyulladásom ,így még itthon lehetek, de fel kell készülnünk, hogy bármikor benn tarthatnak. ):
A fészekrakó ösztön tombol bennem, ennyire egyiküknél sem volt ez jelen, most viszont folyton mosok, vasalok, takarítok, suvickolok. 
Egyre jobban izgat, hogy milyen is lesz Somának, kire hasonlít majd, és várom a babázást, de még legalább 3 hetet duopackban töltenénk ...
Mellesleg tartok attól, hogy nagy baba lesz, és ezért a szülés sem lesz egyszerű, de egyelőre még elhessegetem ezt a gondolatot magamtól. Utolsó, 34 hetes uh szerint 2600 gramm volt. 

2012. július 25., szerda

Pisicsengő 3-5. nap

A 3. napon 
jött az első kétségbe esésem. Minden ugyanúgy kezdődött, 9-kor alvás, előtte pisi. Nem ivott többet, nem ivott lefekvés előtt, és mégis. Már éjfélkor bepisilt! Bilibe semmi sem ment, igazából azt sem tudta, hogy hol van..ilyenkor nagyon nehéz megállni, hogy nyugodt maradjon az ember hangja, és ne érezze az elkeseredettséget.. Előkészítettem még egy váltás ágyneműt, bugyit, mert éjféltől reggelig minimum egy balesetre még számítottam. Reggel 7-ig aludt bepisilés nélkül...

4.nap:
 A legrosszabb úgy lefeküdni aludni, hogy tudod azt, hogy valamikor(bármikor) , a legváratlanabb, legkülönbözőbb időpontban meg fog szólalni egy csengő, és neked pattanni kell, bármennyire is kómás vagy. Borzalmas. Annának, úgy tűnik, hogy nem, de nekem igen.
Ezen a napon 3-kor pisilt be, olyan mélyen aludt, hogy a csengőre fel sem ébredt, aludt tovább, én ébresztettem fel, szóltam, hogy gyorsan üljön a bilire. A nagy kómában leült a földre. Kikapcsolni sem tudta a csengőt,és itt kicsit elveszítettem a türelmemet, és erélyesebben szóltam rá, amit ő szerencsére nem fogott fel, de rögtön meg is bántam.Nehéz...
A mai nap tanulsága: Utólag rájöttem, hogy azzal nem teszek jót, ha a csengőt nem hallva én ébresztem fel, hiszen éppen ez a lényeg , hogy MAGÁTÓL keljen fel. Így, ha rásegítek, olyan, mintha csengő nélkül bejárnék hozzá ébreszteni, mi pedig éppen ezt akarjuk elkerülni, és azt elérni, hogy segítség nélkül ébredjen fel. Szóval többé nem teszem, inkább állok mellette, tűröm, hogy bepisiljen, és megvárom, míg a csengő felébreszti. Ha 3 perc, hát akkor annyi...

5. nap:
Ismét a szokásos menet lefekvéskor. Nagyon jót aludtam, és arra ébredtem, hogy fél 6 van, tehát 7 és fél órát lenyomtunk egyhuzamban, a csengő pedig nem jelzett még!! Elkezdtem drukkolni, ha 6-ig bírjuk, rekordot döntött. 6-kor semmi, Anna nyugiban alszik..Kitűztem a fél 7-et ,majd a 7 órát célnak, közben fohászkodtam, hogy sikerüljön ébrednie, ha megszólal a csengő, és végre hadd kapjon arany csillagot, amire annyira vágyik már az elejétől fogva! 
Fél 8-kor ébredt, és nem a csengőre, hanem magától, pisi nélkül! Rögtön mondtam neki, hogy nem volt pisi, és ugye tudja mit jelent ez? ARANY csillagot!! Nagyon boldogok voltunk!!! :) 

Ugyanakkor nem értem az egészet...Ha van olyan nap, amikor 10 és fél órát kibír pisi nélkül, akkor a másik ugyanolyan napon miért pisil be 3 óra elteltével? Miért mindig más időpontokban? 

Közben pedig az Öccsével akaratlanul is sikerélményünk van..Tegnap előtt elfelejtettem rá pelust adni éjszakára, és szárazon ébredt. Ezen felbuzdulva tegnap sem kapott pelust, és annyira magabiztos voltam, hogy elfelejtettem neki fóliát tenni az ágyra, plusz Annának Bence szekrénye előtt ágyaztam meg, így ,kizárt volt váltás ruhát elővenni....Ma is szárazon ébredt!! :)  
Ma mindkettőt agyba-főbe dicsértem, tegnap Bencét csak akkor, amikor Anna nem hallotta, nem akartam neki fájdalmat okozni, hogy Bencének sikerül, neki pedig nem.

Hát így állunk most. Nem bízom el magam, mert nincs még vége, de végre volt 1 olyan nap az életünkben, amikor mindkét gyerek pelenka nélkül, de szárazon ébredt! :)


2012. július 22., vasárnap

Élet cseppcsengővel: 1-2. éjszaka

Hát elkezdtük. Jó fél éve próbáltunk gyűjteni egy ilyen kütyüre,de az ára nem túl felhasználóbarát. Mire sikerült összeszedni a rávalót, az addigi átlag heti 2-3 hirdetés hirtelen megszűnt, és nem találtunk használt csengőt. Aztán végre sikerült, és egy kis postázási tortúrát eltekintve tegnap előtt megérkezett hozzánk a csengő, és vele a REMÉNY. 
Ez az utolsó bizodalmunk ugyanis az orvosi kivizsgálás előtt.Persze, lehetne menni először orvoshoz, de ennek azért vannak akadályai, mégpedig a következők:
1. Autó hiánya, és ehhez 2 gyerek, akikkel gyalog a HÉV 30 perc
2. Folyamatosan, össze-vissza dolgozó Apa, akinek a beosztására nem lehet építeni
3. Annak tudata, hogy a vizsgálat nem 1 alkalomból áll
4. Várandós Anya.
Szóval az utolsó mentsvárunk ez még szülés előtt, a B terv pedig az, hogy, ha ne adja az ég, mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor szeptemberben, Apa szabija arra megy majd el, hogy elindulunk kivizsgálásra.

Anna nagyon várta a csengőt,sokat meséltünk már neki róla, tudja, mire való, miben segít neki.
A csengő nem zenél, hanem vagy rezeg, vagy csipog, vagy a kettőt együtt. Az utóbbit választottuk.
Elolvastuk a használati utasítást, ami írta, hogy kikapcsolni úgy lehet, ha kihúzza a zsinórt egy pöcökkel, majd utána hosszan nyomja a gombot. Na itt kissé pislogtunk Apával, hogy ez mekkora macera egy gyereknek, és ekkora baromságot, hogy ilyen körülményes, aztán megértettük. A papír szerint azért két lépcsős a folyamat, mert ez hivatott arra, hogy teljesen magához térjen a gyerek, mire kikapcsolja,felnőtt ne segítsen. Na az tuti, és az egész ház, beleértve a kicsit is.
Itt dőlt el, hogy Anna velem alszik. Délután gyakoroltuk a kikapcsolást, hogy élesben is menjen.
Este felcsatlakoztattuk a csipeszt a bugyira, a mágneses csengő részt a hálóingére. Ez elég nehéz kütyü, tehát kissé lehúzza a hálóinget, de nem zavarta az alvásban Annát.

1. éjszaka
9- kor aludt el, fél 3-kor riasztott a csengő. Anna felült az ágyban, felébredt, de nem volt képben. Gyorsan odatotyogtam (rohanás az esetemben kissé vicces), mondtam, hogy kapcsolja ki, de elfelejtette a fázist. Mire rájött, mit is kell csinálni, a pisi már kinn volt. Áttisztáztam, vissza az ágyba, ő aludt is, nekem járt az agyam, hogy nem ment, majd rájöttem, mit is várok 1 éjszakától, a pozitívum az, hogy nem feküdt a pisiben órákig, át tudtam öltöztetni azonnal, és FELÉBREDT:) 
Az 1. éjszaka tanulsága:
1. Várandósan, ha csak lehet, ne kezdjen bele az ember lánya, pláne, ha hajnalban dolgozó párja van, így magára marad. Az utolsó trimeszter vele járója az álmatlanság, így a fél 3-as ébredés után csak vergődtem az ágyban, és 5-ig nem aludtam..:)
2. Tisztázáskor nem elég a jól bevált áttörlés popsitörlővel, majd tiszta bugyi sorrend, a csipesz ugyanis olyan érzékeny, hogy a popsitörlőtől nedves nunira is besípolt. Át kell törölni száraz törölközővel is.

2. éjszaka:
Menet ugyanaz,  9-kor alvás, előtte pisilés. Vártam a jelzést, de az nem jött.. Többször ébredtem, hogy miért nem csipog a csengő, már vele is álmodtam :) Pirkadt, de még mindig semmit sem hallottam. Elkezdtem agyalni, hogy lehet, hogy átaludtuk a csipogást? Vagy nem működik, vagy leesett a csipesz? Megnéztem Annát, száraz volt, csipesz rajta, a gyerek lelógott a matracról, visszatettem,hogy lehetőleg ne kelljen szőnyeget tisztítanom. Ez háromnegyed 5-kor volt, felébredt kicsit, megkérdeztem, hogy nem kell-e pisilni, de azt mondta, hogy nem. Hagytam, mert az van az utasításban, hogy ne szoktassuk ébresztéshez. 5-kor csipogott a csengő, Anna fel is ébredt, gyorsan rátettem a bilire, és a bilin kapcsolta ki a csengőt, közben pisilt! :) :)
Az ágy száraz maradt, néztem a bugyit, az is! Nem pisilt be, vissza tudta tartani a biliig! Szóval a csengő tényleg bazi érzékeny!
Nagyon boldogok voltunk, Anna pláne, annyira felspannolta magát, hogy nem tudott visszaaludni. 
Én a csengőt vissza sem akartam tenni, mondván, 2 óra és kelünk, de Apa azt mondta, tegyem csak rá. 
Mivel nem akart aludni, így mondtam neki, feküdjön mellém, hogy lássam, tényleg alszik-e. Elaludt, én is, boldogan. Majd 8-kor ébresztett, hogy Anya, jön a pisi, és ez után kezdett el a csengő sípolni. Tehát érezte az ingert, felébredt rá, de nem tudta tartani. Bepisilt, és csalódott volt, mert szeretett volna arany csillag matricát, de mondtam neki, hogy más kisgyerek nem is tud 2 nap alatt összeszedni egy ezüst matricát sem (fél sikerért ezüst, teljesért arany jár). Ezzel megbékélt.
A 2. éjszaka tanulsága:
1. Sosem lehet tudni, mikor jön még pisi, hiába bírt ki 8 órát pisilés nélkül, pisi után 3 órával mégis bepisilt
2. Fólia nélküli ágyra teljes biztonsággal sosem fektethető egy ilyen gonddal küzdő gyerek,különben csináljuk magunknak a plusz munkát :) :)
3. Nem elbízni magunkat, az apró lépéseknek kell örülni, és dicsérni!

Bízom benne, hogy napról napra jobb lesz..



2012. július 15., vasárnap

Bence beteg, Anya pedig agybeteg...

Most, hogy már nincs kánikula, és lehetne élvezni még az utolsó heteket, mindig van valami újabb akadály, amit át kell még ugrani.
Bence elkapott valami durva hasmenéses cuccost, szegénykémnek sosem ment még a hasa, hát most finoman szólva is bepótolja az eddigi elmaradást...
Itatom vele a Smectát, amitől kirázza a hideg, de talán hat, mert délután nem volt hasmars.

Én holnap a fülészeten indítok, persze megint magamnak köszönhetem, az a hülye fülpucoló mániám... Tavaly emiatt már fél éven keresztül alig hallottam, és sokáig kellett kezelni a fülem, mire rendbe jött. Most persze, hiába tudom az eszemmel ,hogy nem használunk fülpucolót, és egyáltalán semmit sem rakunk a fülünkbe, mégsem tartom be. Olyan ez, mint a függőség, minden nap megfogadom, hogy ez volt az utolsó, és holnaptól nincs pucolás, aztán másnap reggel kezdődik az egész előröl..
Így persze a fülem begyulladva, fáj is, tehát holnap mehetek könyörögni valami gyógyírért, semmi kedvem félsüketen szülni, plusz hetekig szenvedni, ahelyett, hogy kiélvezném még az utolsó heteket, hiszen valószínűleg (sőt, biztosan!) nem lesz több várandósságban részem.

2012. július 10., kedd

32. hét

Somalak a 32. héten 
 Tegnap orvosnál jártunk, minden rendben legkisebbikkel. Méhszáj zárt, Doki bácsi szerint hatalmasra növesztettem a pocakomat (ezt mindenki döntse el maga a kép alapján:) ), de a méh mérete a terhességi hétnek megfelelő. 
2 hét múlva CTG. Na ennek hallatára pánikoltam be, hogy ez már  az utolsó etap, én pedig még gondolatban sem készültem fel a három gyerekes létre, hát még technikailag!

A zárt méhszáj, és a mai "csak" 27 fokos lakás hatására tombol bennem az energia, és elkezdtem a lakást takarítani. Olyan jó érzés, hogy HALADOK! Lassan, dehát Rómát sem 1 nap alatt építették fel! 
Közben a két kint lévőmnek sikerült megfáznia a 40 fokban, Apának Neurológiára kell mennie, mert szédül, és állítólag a fülében lévő kristályok elmozdultak a helyükről. Amikor hazajött, és ezt elmondta persze férfiaggyal így:" megakadtak a kristályok" ) ,azt hittem, viccel, és arra gondol, hogy az agyában a fogaskerekek nem forognak, így jól kiröhögtem..:) Aztán kiderült, hogy ez komoly, azóta utána olvastunk, és TÉNYLEG vannak kristályaink! A fene sem gondolta! 
Ma elment Neurológiára, de persze a szigetszentmiklósi híres betegellátás megint kitett magáért, nem fogadták, mert időpont kell, de azt ott nem adtak, csak telefonszámot. A központi számukat szokás szerint hiába hívtam egész de. , nem vették fel, így adtunk a sz@rnak egy pofont, végül is felvet bennünket a pénz, mit nekünk egy kis fölösleges kocsikázás!

2012. július 8., vasárnap

Várandósság nyáron

Mindig is azt mondtuk a párommal, milyen jól összehoztuk mindkét gyereket, téli, ráadásul tél közepi szüléssel, hiszen egy álom volt mindkét pocakosságom. Nincs izzadás, nincs dupla légszomj, így kell ezt csinálni kérem szépen, tudatosan! A harmadik -ha lesz (mondtuk ezt akkor)- szintén téli lesz. Na jó, annyi engedményt adtunk magunknak, hogy esetleg februári baba lenne jó, mivel ingünk -gatyánk rámegy a karácsony, szülinap,szilveszter,szülinap dömpingre, de, hogy téli lesz mindhárom gyerekünk, az olyan biztos, mint, hogy sosem lesz lottó ötösünk!
Aztán egyszer csak beköszönt Soma egy teszt formájában januárban..Mert ő így gondoltam, és kit érdekel, hogy mi hogyan is akarjuk... Akkor még csak számoltam, és eljutottam odáig, hogy szeptemberi babánk lesz.
Örültem, mert az ősz a kedvenc évszakom. Lombhullás,gyönyörű színek, hűvös, töklámpás, Norbi szülinapja.... Elképzeltem, ahogy tologatom a gyönyörű parkban a hulló levelek között a kisfiamat...Az már nem jutott el csökött agyamig, hogy a szeptember 1. nem is annyira ősz ,mint nyár, plusz végig szívom az egész nyarat így.
Sosem voltam az a picsogós, nyafogós kismama, mindkétszer jöttem-mentem, még a 42. héten is nagybevásároltunk. Élveztem a terhességet, a legszebb időszak volt mindkétszer az életemben. Hírből sem ismertem a keményedést, a nehéz pocakot, a pingvinjárást,álmatlanságot, a napközbeni pihenést.
Most pedig.... Egy picsogós, hisztis, nyafogós kismama lettem. Nem bírom. Az hagyján, hogy alapból ki nem állhatom a nyarat ,sosem értettem, mi jó van benne a nyári szüneten kívül. 
A harmadik hete tartó kánikula miatt nem tudok aludni, a napi átlagom alvást tekintve 4- max. 5 óra. Nappal esélyem sincs bepótolni a kimaradt alvást, mert itt van a két kint lévőm, akik a melegtől nem tudnak aludni napközben sem, így persze én sem.  Az összes szervemet feltolta Soma a nyakamig, tovább már csak azért nem, mert a fejem nem engedi. Brutál pocakom van, holott még elvileg 8 hetem van hátra, és ettől légszomjam is van, ami a kánikula miatt duplázódik. A csigolyám gyönyörűen kattog, az egyetlen kényelmes póz számomra a háton fekvés lenne, de ezt a derekam nem bírja. Oldalt fekve viszont a babám nem szert lenni.
Közben Soma hatalmas partykat rendez odabent, szabályosan fáj, amit művel, de ez a része nem érdekel, szeretem a mocorgást, még, ha fáj is, csak ne abban a 4-5 órában tenné ezt, amikor aludni tudnék!
Szóval, ha most azt mondaná nekem bárki is, hogy azonnal szülni kell mennem, én sírva fakadnék! Egyetlen nyomást sem lennék hajlandó ilyen állapotban, időben megejteni..
Soha többé (nyári) 3. trimeszter!!!