Élet cseppcsengővel: 1-2. éjszaka

Hát elkezdtük. Jó fél éve próbáltunk gyűjteni egy ilyen kütyüre,de az ára nem túl felhasználóbarát. Mire sikerült összeszedni a rávalót, az addigi átlag heti 2-3 hirdetés hirtelen megszűnt, és nem találtunk használt csengőt. Aztán végre sikerült, és egy kis postázási tortúrát eltekintve tegnap előtt megérkezett hozzánk a csengő, és vele a REMÉNY. 

Ez az utolsó bizodalmunk ugyanis az orvosi kivizsgálás előtt.Persze, lehetne menni először orvoshoz, de ennek azért vannak akadályai, mégpedig a következők:

1. Autó hiánya, és ehhez 2 gyerek, akikkel gyalog a HÉV 30 perc

2. Folyamatosan, össze-vissza dolgozó Apa, akinek a beosztására nem lehet építeni

3. Annak tudata, hogy a vizsgálat nem 1 alkalomból áll

4. Várandós Anya.

Szóval az utolsó mentsvárunk ez még szülés előtt, a B terv pedig az, hogy, ha ne adja az ég, mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor szeptemberben, Apa szabija arra megy majd el, hogy elindulunk kivizsgálásra.

Anna nagyon várta a csengőt,sokat meséltünk már neki róla, tudja, mire való, miben segít neki.

A csengő nem zenél, hanem vagy rezeg, vagy csipog, vagy a kettőt együtt. Az utóbbit választottuk.

Elolvastuk a használati utasítást, ami írta, hogy kikapcsolni úgy lehet, ha kihúzza a zsinórt egy pöcökkel, majd utána hosszan nyomja a gombot. Na itt kissé pislogtunk Apával, hogy ez mekkora macera egy gyereknek, és ekkora baromságot, hogy ilyen körülményes, aztán megértettük. A papír szerint azért két lépcsős a folyamat, mert ez hivatott arra, hogy teljesen magához térjen a gyerek, mire kikapcsolja,felnőtt ne segítsen. Na az tuti, és az egész ház, beleértve a kicsit is.

Itt dőlt el, hogy Anna velem alszik. Délután gyakoroltuk a kikapcsolást, hogy élesben is menjen.

Este felcsatlakoztattuk a csipeszt a bugyira, a mágneses csengő részt a hálóingére. Ez elég nehéz kütyü, tehát kissé lehúzza a hálóinget, de nem zavarta az alvásban Annát.

1. éjszaka: 
9- kor aludt el, fél 3-kor riasztott a csengő. Anna felült az ágyban, felébredt, de nem volt képben. Gyorsan odatotyogtam (rohanás az esetemben kissé vicces), mondtam, hogy kapcsolja ki, de elfelejtette a fázist. Mire rájött, mit is kell csinálni, a pisi már kinn volt. Áttisztáztam, vissza az ágyba, ő aludt is, nekem járt az agyam, hogy nem ment, majd rájöttem, mit is várok 1 éjszakától, a pozitívum az, hogy nem feküdt a pisiben órákig, át tudtam öltöztetni azonnal, és FELÉBREDT:) 

Az 1. éjszaka tanulsága:

1. Várandósan, ha csak lehet, ne kezdjen bele az ember lánya, pláne, ha hajnalban dolgozó párja van, így magára marad. Az utolsó trimeszter vele járója az álmatlanság, így a fél 3-as ébredés után csak vergődtem az ágyban, és 5-ig nem aludtam..:)

2. Tisztázáskor nem elég a jól bevált áttörlés popsitörlővel, majd tiszta bugyi sorrend, a csipesz ugyanis olyan érzékeny, hogy a popsitörlőtől nedves nunira is besípolt. Át kell törölni száraz törölközővel is.

2. éjszaka:

Menet ugyanaz,  9-kor alvás, előtte pisilés. Vártam a jelzést, de az nem jött.. Többször ébredtem, hogy miért nem csipog a csengő, már vele is álmodtam :) Pirkadt, de még mindig semmit sem hallottam. Elkezdtem agyalni, hogy lehet, hogy átaludtuk a csipogást? Vagy nem működik, vagy leesett a csipesz? Megnéztem Annát, száraz volt, csipesz rajta, a gyerek lelógott a matracról, visszatettem,hogy lehetőleg ne kelljen szőnyeget tisztítanom. Ez háromnegyed 5-kor volt, felébredt kicsit, megkérdeztem, hogy nem kell-e pisilni, de azt mondta, hogy nem. Hagytam, mert az van az utasításban, hogy ne szoktassuk ébresztéshez. 5-kor csipogott a csengő, Anna fel is ébredt, gyorsan rátettem a bilire, és a bilin kapcsolta ki a csengőt, közben pisilt! :) :)

Az ágy száraz maradt, néztem a bugyit, az is! Nem pisilt be, vissza tudta tartani a biliig! Szóval a csengő tényleg bazi érzékeny!

Nagyon boldogok voltunk, Anna pláne, annyira felspannolta magát, hogy nem tudott visszaaludni. 

Én a csengőt vissza sem akartam tenni, mondván, 2 óra és kelünk, de Apa azt mondta, tegyem csak rá. 

Mivel nem akart aludni, így mondtam neki, feküdjön mellém, hogy lássam, tényleg alszik-e. Elaludt, én is, boldogan. Majd 8-kor ébresztett, hogy Anya, jön a pisi, és ez után kezdett el a csengő sípolni. Tehát érezte az ingert, felébredt rá, de nem tudta tartani. Bepisilt, és csalódott volt, mert szeretett volna arany csillag matricát, de mondtam neki, hogy más kisgyerek nem is tud 2 nap alatt összeszedni egy ezüst matricát sem (fél sikerért ezüst, teljesért arany jár). Ezzel megbékélt.

A 2. éjszaka tanulsága:

1. Sosem lehet tudni, mikor jön még pisi, hiába bírt ki 8 órát pisilés nélkül, pisi után 3 órával mégis bepisilt

2. Fólia nélküli ágyra teljes biztonsággal sosem fektethető egy ilyen gonddal küzdő gyerek,különben csináljuk magunknak a plusz munkát :) :)

3. Nem elbízni magunkat, az apró lépéseknek kell örülni, és dicsérni!

Bízom benne, hogy napról napra jobb lesz..